A kerti tó élővilága is egyensúlyra törekszik, de gyakran nem adottak a feltételek ahhoz, hogy egy stabil és hosszú távú egyensúly kialakuljon. Ennek egyik oka az, hogy ha nincs benne növényevő hal elszaporodnak az algák, ha van benne növényevő hal, általában a természetes ellensége (ragadozó hal) nincs jelen, így ezek is képesek elszaporodni.
A természetes élővizek – amelyekben mindig kialakul magától a biológiai egyensúly, egészen addig, amíg az ember bele nem piszkál – általában kevésbé átláthatóak, mint amit egy kerti tótól elvárunk. Ez nem igazán szennyeződésnek, hanem a vízben lebegő apró élőlényeknek és növényi részeknek köszönhető, így koránt sem jelenti azt, hogy piszkos volna a víz. Ugyanakkor érthető, hogy aki kerti tavat telepít, nem elégszik meg a 40-60 cm-es átlátható mélységgel, adott esetben szeretné látni a vízben élő halakat és növényzetet is.
Milyen eszközök szükségesek egy kerti karbantartásához?
Ezen szempontok figyelembevételével érdemes eldönteni, hogy alkalmazunk-e a tó kezelésénél keringető és/vagy szűrő szivattyút. A szűrés legegyszerűbb módja, ha a szivattyúba teszünk szűrőbetétet. Erre nem minden szivattyú alkalmas, és további hátrány lehet, hogy minden tisztításhoz ki kell emelni és szétszerelni a szivattyút.
Ennél hatékonyabb és könnyebben kezelhető a különálló szűrőtartály, amelyen a keringetőszivattyú átnyomja a tó vizét. Könnyen tisztítható és nem is minden esetben szükséges vegyszeres szűrést alkalmazni.
A komplett és profi tókezelő rendszerekben szűrőtápláló szivattyút (azaz tószivattyút), nyomás- vagy átfolyószűrőt, és levegőztetőt is tartalmaz a rendszer.
A tószivattyú ugyan általában magasabb árral rendelkezik, mint egy sima búvárszivattyú, de számos előnye is van azzal szemben. Garantáltan bírja a folyamatos üzemet, és mivel a téli időszak kivételével (évi 200 napon) 24 órában mennie kell, nem mindegy, hogy mekkora a felvett teljesítménye (és a fogyasztása). A búvárszivattyúé akár ötször akkora is lehet.
A tószivattyúk alkalmasak kerti patak és vízesés táplálására is, hiszen az alacsony fogyasztás (energiatakarékos működés) mellett aránylag nagy mennyiségű víz megmozgatására alkalmasak.
A nyomásszűrők és az átfolyószűrők között alapvető különbség, hogy az előbbi, ha szilárd részecskék akadnak fenn a szűrőközegen, akkor részlegesen eltömődhet és ez nagyban csökkenti az áteresztőképességét. Az utóbbinál ez nem fordulhat elő, hiszen több lépcsőben és különféle folyamatok révén tisztít (fizikai és biológiai lépcső). Ennek hátrányaként könyvelhetjük el, hogy csak vízszint felett helyezhető el és biztosítani kell a szabad kifolyást.
